Talajjavítás során savanyú-, szikes- vagy homoktalajok termőképességét javítjuk meghatározott dózisú talajjavító anyagok kijuttatásával.

A savanyú-, szikes-, vagy homoktalajok esetén dióhéjban megnövekszik a kockázata számos negatív folyamat és talajtulajdonság megjelenésének, mint a rossz talajszerkezet, kedvezőtlen víz- és tápanyag-gazdálkodás, kisebb mikrobiológiai aktivitás, csökkenő szerves-anyag- és tápanyagkészlet.

Talajjavítással ezek a negatív talajtulajdonságok jelentősen csökkenthetők, adott esetben megszüntethetők.

A talajjavítást megalapozó talajvédelmi tervben javaslatot teszünk a talajjavító anyagra, az összes javítóanyag szükségletre, valamint annak területegységenként kijuttatandó mennyiségére (t/ha) és a talajjavítás kiviteli technológiájára.

Savanyú talajok javítása indokolt abban az esetben, ha a talaj 0-30 cm-es rétegében a talaj mért pH-ja 6,8 alatti, és a hidrolitos aciditás nagyobb, mint 6,0 (homoktalajok esetén nagyobb, mint 4,0).

Szikes talajok javítása történhet

• meszezéses szikjavítással, ha a 0-30 cm-es talajrétegben
  • a pH kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás 5,0 alatti,
  • a vízben oldható összes sótartalom nagyobb, mint 0,2%,
  • az Arany-féle kötöttség nagyobb, mint 30,
  • az oldható és kicserélhető Na⁺ nagyobb mint 1,0 mgeé/100 g talaj,

• gipszezéssel, ha a felszíni és felszínközeli (0-50 cm) talajrétegben
  • a pH nagyobb, mint 8,0, és a fenoftalein lúgosság nagyobb, mint 0,05%,
  • a vízben oldható összes sótartalom nagyobb, mint 0,2%,
  • az Arany-féle kötöttség nagyobb, mint 30,
  • az oldható és a kicserélhető Na⁺ nagyobb, mint 1,0 mgeé/100 g talaj.

Homokos talajok javítása szükséges abban az esetben, ha szántóföldi növénykultúra esetén a 0-30 cm-es rétegben, állókultúra esetén a 0-60 cm-es talajréteg átlagában a talaj leiszapolható rész tartalma 10%-nál kisebb, és az összes humusztartalma 1% alatti.

A talajjavítás bejelentésköteles tevékenység, a talajvédelmi hatósághoz történő bejelentés kötelező melléklete a talajjavítást megalapozó talajvédelmi terv.